Lekvárceremónia

Az utóbbi időkben az év végét Székelyföldön töltjük feleségemmel, Timivel: a Karácsonyt Udvarhelyen, családi berkekben, míg az Újévet Szentgyörgyön ünnepeljük.

peccs - hecserlilekvár
No de most nem is ez a lényeg, hanem azok a kellemes lusta reggelek Udvarhelyen, amikor teljesen elszövődik a nap és a fényt keresni kell a konyhában, elkezdünk reggelizni. Előkerül az egyik kedvenc eledelem, a lekvár, melyet már ceremónia kíséretében fogyasztok.

Biztos te is szoktál hasonlóan cselekedni néha, ha jobban megfigyeled magad.

Nos, kezdem, figyelmemet előbb a friss krumpliskenyér szeletre helyezem, melyet gyöngéden a tányérra helyezek. Veszek egy mély lélegzetet mielőtt a nyálam összefutna a számban az egyik kedvencemre, a peccslekvárra tekintve. Tűrtőztetem magam, majd kezembe veszem a kést, vajba mártom és szépen megkenem a szelet kenyeret. Olyan ez mint a glettelés, a folyamatba beviszem minden kreativitásomat, végül megtekintem az eredményt: a csodát! Tökéletes.

A következő fázisnak is nagy jelentőséget tulajdonítok, hisz magát a peccsdzsemmet kenem el kiskanállal a kenyeren. Minden kis porcikájára odafigyelek, nehogy kimaradjon egy részecske. Természetesen vastagon szeretem és nem bízom rá másra ezt a fontos részt, mert csak boldogtalankodna vele.

Ezután következik a ceremónia java, a meditatív evés, mely kétszeresen enyhít a megehült gyomron. Egy nagy harapással kezdődik minden, ez az a pont, melyben az állkapocs menti részben elkezd termelődni a nyál a számban. Fantasztikus érzés tölt el, az ízeket kezdem érezni külön-külön: a friss kenyeret, a vajat, az édes lekvárt. Majd ezen ízek kavalkádja elkezdi ingerelni az agyam, mintha boldogsághormon termelődne, egy kis endorfin, mely fokozatosan bejárja egész testem és csak élvezem a jelenlétet.

Így megy ez minden falattal, míg a végén a teljes elégedettség és jóllakottság úrrá lesz rajtam.

Ekkor ér véget a ceremónia, és kezdődhet a nap.

4 megjegyzés:

  1. Sziasztok!
    Én is imádom ezt a lekvárt.
    Nagyon tetszik az oldalatok.

    VálaszTörlés
  2. Szia Áron! Imádni való a lekvárceremóniád! Bár én nem tudom, mi az a peccs. Egyelőre.

    Az én kamrámban van jó pár üveg lekvár: fanyar birs, savanykás meggy, aranysárga barack, fűszeres szilva, mmm, megannyi finomság...
    Végül a csodálatos csipkelekvár! - az az én nagy kedvencem.
    Úgy fogom enni, ahogy Te csinálod, megadva a módját, átélve, élvezve az ízek harmóniáját.
    Köszönöm, hogy megosztottad velem az élményt!

    Nálunk a beszélgetésnek van szertartása. Az előbb az egyik felnőtt fiammal teáztam. Az illatosan gőzölgő tea fölött megnyíltak köztünk a lélek kapui. Nagy gyönyörűségem ez nekem. Adunk és kapunk, átszitáljuk a gondolatainkat.

    Kár, hogy nem tudok olyan jól írni, mint Te... - de igyekszem.

    Ui.: Nahát, a peccs ugyanaz, mint a csipke. :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, ne is sorold tovább a kamrád tartalmát :-) beindult a nyálképződésem :-))
      Hát ahogy írod a teázást.. az fantasztikus! olyan japános hangulat kapott el hirtelen. a zöld tea az egyik kedvencem, de erről majd máskor.
      Hasznos link: http://szekelymagyar.transindex.ro/

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...